Kalotaszentkirály-Zentelke múltja
Honfoglaláskor a kalota nemzetség telepedett le itt, mely nemzetség a Kalota-patakról kapta nevét. A Szentkirály nevet István király szentté avatása (1083) után vette fel, a Kalota előnevet pedig a patakról kapta. Első okiratos említése 1288-ból származik, amikor Kun László király a gyerőmonostori Mikola családnak adományozza ezt a területet. A Zentelke ószláv eredetű szó, mely földi erődítményt, földvárat jelent. A 13-14. századokban a váradi püspökség kalotai főesperességéhez tartoznak, közös egyházközséget képeznek, és egy templomot használnak. 1241-ben a tatárok pusztítanak itt. A 15. századtól a Bánffyak tulajdonát képezik, 1538 után a lakosság áttér a református hitre. Az erdélyi fejedelemség idején a II. Rákóczi György seregeit üldöző tatár-török csapatok ismét pusztítanak a falvakban. Az ikerfalu 1848 novemberében szenvedte el legnagyobb pusztítását. A trianoni döntést követően életében is bekövetkezett az 1940-ig tartó régi román világ. 1940-ben a második bécsi döntés értelmében a falu határa országhatár lett, így külterületeinek nagy része a román oldalon maradt. Az 1960-as években a kis paraszgazdaságok helyét a kollektív gazdaság foglalta el. Közigazgatásilag 1966-tól egyesítik Kalotaszentkirályt és Zentelkét. A kommunista diktatúra idején a lakosság száma lecsökkent, 1989 után fokozatosan javulnak a lakosság életfeltételei.
Történelmi és irodalmi emlékhelyeink
A református templom a 13. században épült csúcsíves stílusban. Az 1848-as tűzvész idején leégett, a mennyezet nem került restaurálásra, csupán fehérre meszelték. 1994-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával kazettásították, 220 kazetta készült kalotaszegi motívumokkal díszítve, mindegyik egyedi módon megfestve. A torony 1762-ben épült és három harangot őriz, amelyek közül a legrégebbi 1800-ban készült. A templom udvarán látható egy Mátyás-korabeli harang 1481-ből. Az orgonát Kolonics István építette 1876-ban. A szószék fölött elhelyezett koronát gróf Bánffy Miklós ajándékozta a templomnak, a papné székét pedig Jósika Sámuelné.
A baptista imaház 1911-ben, az ortodox templom 1930-ban épült. Emellett a falu történelmi múltját idézik a református, ortodox és zsidó temetők is.
A Bánffy-kastély a múlt században, a 30-as évekig a református templom mellett a falu másik neves épülete, mely Zentelke észak-nyugati szélén állott, építette gróf Bánffy György a bonczidai kastéllyal egyidőtájt. Sajnos lebontották. Ma a régi épületegyüttesből csak a gazdatiszt háza áll.
Az Ady Endre hársfája és az Ady-emlékmű – anyai ágon Ady Endrét rokoni szálak fűzték a kalotaszentkirályi Viski és Kiszely családokhoz. A költő 1914. június 6-án látogatta meg először a falut Boncza Berta (Csinszka) társaságában. A Kiszely család udvarán lévő hárs alatt ülve szemlélte a templomból hazatérő falusiakat. Ez a látvány ihlette A Kalota partján című versét. A következő években többször is visszatért ide. 1994-ben emlékművet állítottunk tiszteletére a fa alatt.
