“…Mai napig valóság, hogy felszeg népe előbbrevalónak, igazibb, ősibb, tisztább és nemesebb vérű kalotaszegi magyarnak tartja magát, mint a többi. És az alszeg népe is előbbrevalónak  magát a nádasmentinél. Valóság az is, hogy a felszegnek ezt az elsőbbrendűségét és az alszegnek másodrendűségét respektálja a nádasmenti. És végül valóság az is, hogy ezt a rangbeli megkülönböztetést a tudomány-igazolja. Mert a felszegi valóban szebb, nemesebb, tisztább fajú, mint az alszegi és még […]

A néptánccsoport 1994 őszén alakult a helybeli fiatalok  valamint Kisjancsi József, Németh Ildikó és Szép Gyula kezdeményezésére. Táncoktatók: 1991-1998 között a  helyi Nemzetközi Tánctábor oktatói, akiktől nádasmenti táncokat tanultak. 1998 után Túrós Levente és Bajnóczi Zoltán, akik felszegi  táncokat oktattak. 2001-től Péntek Ferenc vette át az oktatói és irányítói szerepet, aki magyarvalkói, kalotaszentkirályi és nyárszói táncokat oktat. Fontosabb események a tánccsoport életében: 1995-ben Magyarországon vendégszerepeltek (Királyszentistván, Hódmezővásárhely, Szeghalom, Martfű, Kecskemét, […]

  Egyházi ünnepekhez kapcsolódó szokások A keresztény ünnepekkel kapcsolatos szokások közül a leggazdagabb a karácsonyi ünnepkör, amelynek hagyományai elválaszthatatlanul összefonódnak az ifjúság együttlétét, szórakozását biztosító szokásokkal. Az ünnepeket a karácsonyesti kántálás nyitja meg, amikor a legénycsapat énekszóval végigjárja a házakat és sorra mindenkinek boldog karácsonyt kíván. Ezt követi másod és harmadnap az Istvánok, illetve a Jánosok köszöntése, az Istvánozás, Jánosozás. Hangulatos eseménye az ünnepsornak az istentiszteletet követő templom előtti tánc. […]

A hagyományos, tájjellegű építészet néhány darabja megőrződött napjainkra falunkban is. A zárt faluközösség és a gazdálkodó életforma felszámolódásával fokozatosan eltűnnek azok az építészeti emlékek is, melyek falunk múltját idézik. Néhány sorban álljon itt a hagyományos telek és ház bemutatása. A telekre az ember az utcaajtón lép be, mely külön kis fedél alatt van, a kocsik, szekerek számára való kapu mellett. Kalotaszegen két kapuforma terjedt el, a leveleskapu és a kétfelé […]

Fejfafaragás: A fejfák máig jellegzetes sírjelei a kalotaszegi református temetőknek. Falunk református temetőjében is találni néhányat. A régi fejfák egyszerű, díszítés nélküli, vagy csak csekély díszítéssel készült fatönkök voltak. Később már faragással is díszítették, csillag-, tulipán-, rózsamotívumokat faragva egymás fölé (csillagfűzéres fejfa). Ma már a fejfák helyett többnyire sírköveket állítanak, ezért temetőinkben kevés fejfa található.        Kapufaragás: a kalotaszegi magyarságot jellemző díszítő kedv és képesség valósággal tobzódik a kiskapukon. A […]

A kalotaszegi népviselet teljes összeállításában a legszínesebb, a legművészibb magyar viseletek közül  való. A ruha anyaga, szabása, mérete,  díszítése tájegységenként különböző. A színekben tobzódó gyöngyös népviseletről nevezték el a Nádas-mente egy részét Cifravidéknek. A kalotaszegi varrottasra az egyszínűség, míg a viseletre a színek tarka pompája, de mégis ízléses összhangja jellemző.      Női viselet: A lány nagylányságának jele a gyöngyös párta, az asszonnyá válást a szőrkendő kötése jelzi. A női felsőtest […]

Kalotaszentkirály-Zentelke múltja Honfoglaláskor a kalota nemzetség telepedett le itt, mely nemzetség a Kalota-patakról kapta nevét.  A Szentkirály nevet István király szentté avatása (1083) után vette fel, a Kalota előnevet pedig a  patakról kapta. Első okiratos említése 1288-ból származik, amikor Kun László király a gyerőmonostori Mikola családnak adományozza ezt a területet. A Zentelke ószláv eredetű szó, mely földi erődítményt, földvárat jelent. A 13-14. századokban a váradi püspökség kalotai főesperességéhez tartoznak, közös […]

Kalotaszenrkirály-Zentelke (Sâncraiu) Kalotaszeg egyik fontos települése. Kalotaszeg a legsajátosabb magyaros tájegysége Erdélynek, eredeti, a Sebes-Körös (Crişul Repede) és a Kalota-patak (Valea Călata) vizei által közrezárt háromszögletű terület. Néprajzilag Felszeg, földrajzilag pedig a Bánnfyhunyadi-medence (Depresiunea Huedinului), az Erdélyi-Középhegység (Munţii Apuseni) északi részén, a Gyalui-havasok (Munţii Gilăului), Bihar-hegység (Munţii Bihorului) és Kalota-havas (Munţii Vlădeasa) vonulatai közé beékelődő medence. A Sebes-Körös felső folyása és a Kalota-patak vízgyűjtő területe. A falu Kolozs megye nyugati részén, […]