Helyi látnivalók
Településünk Kalotaszeg szívében fekvő vendégszerető falu, ahol az épített örökség, a népviselet, a természet közelsége és az élő hagyományok különleges hangulatot teremtenek. Itt nemcsak látnivalókat talál az utazó, hanem élményeket: csendes utcákat, nyitott kapukat, helyi ízeket és olyan történeteket, amelyek generációról generációra öröklődnek. Fedezze fel a falu és környéke értékeit, és tapasztalja meg személyesen azt a nyugalmat és hitelességet, amely Kalotaszentkirályt igazán különlegessé teszi.
Kazettás mennyezetű református erődtemplom, harangláb 1481-ből származó “Mátyás-haranggal”.
Református templomunk a 13. században épült csúcsíves stílusban, majd az idők folyamán többször is helyreállították. Erdetileg római katolikus volt, a XIV. században lett reformátussá. A tornyot 1762-ben építették, három harang található benne. A legrégebbi harang, az ún. Mátyás harang 1481-ből származik, ez később megrepedt, ezért most a templom kertjében van egy haranglábra állítva. Ez a történelmi Magyarország egyik legrégebbi harangja. Az orgonát Kolonics István építette 1876-ban. A szószék fölött elhelyezett koronát gróf Bánffy Miklós ajándékozta a templomnak, a papné székét pedig Jósika Sámuelné. Mennyezete 1848-ban leégett, újáépítéskor csupán fehérre meszelték. A mostani kazettás mennyezetet 1994-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával készítették. A 220 kazettát kalotaszegi motívumokkal díszítve festették.
A magyarókereki református templom 1273-ban épült, de többször átépítették, eredeti formáját nem őrizte meg. Újjáépítették a 16. században, majd 1728-ban. 1690-ben épült a mellette álló faharangláb, ez az 1889-es tűzvész martalékává lett, helyette 1897-ben építették fel a ma is álló robusztus kőtornyot.
A templom eredeti faberendezése 1746-ban készült, a szószékkorona szintén Umling Lőrinc munkája. A szószék feljárója és a papi szék 1786-ban, az úrasztala 1791-ben készült, ezeket is Umling Lőrinc és fiai díszítették. Az orgona 1913-ban készült Debrecenben Kerékgyártó István műhelyében. 1904-ben a megrongálódott famennyezet előbb a budapesti Nemzeti, majd a Néprajzi Múzeumba került, 2023-ban a gyülekezet visszaállította a kazettás mennyezet másolatát.
A kalotadámosi zsindelyfedésű, kazettás református templom Kalotaszeg egyik legszebb és legértékesebb egyházi műemléke. A 13. században épült, a 14. században gótikus szentéllyel bővítették. A református templom festett berendezése több fázisban készült az 1700-as évek legeleje és 1830 között. A kőtorony 1701-ben épült a korábbi fatorony helyett. Ekkor készítette a segesvári Felvinci mester a szószéket és a kazettás karzatot. Különleges festett kazettás mennyezetét és az úrasztalát Umling Lőrinc készítette. A toronysisak 1800-ban került a toronyra, a hajó portikusza 1803-as. A XIX. század második felében több változtatást hajtottak végre a templomon, ekkor épült a cinteremfal és kiszélesítették az ablakokat.
Jákótelke református temploma a 15. században épült gótikus stílusban. A nyugati épületrészt 1685-ben átépítették, majd 1747-ben renoválták. A keleti részt 1804-ben építették újjá, tornya 1842-ből való.
A tatarozással a templom elveszítette eredeti kalotaszegi jellegét, mivel a felújított részekbe a szűkös anyagi lehetőségek miatt nem helyezhették már vissza a régi festett fakazettákat, melyeket Umling Lőrinc és fia készítettek 1786-ban. A torony újjáépítésénél a fazsindely helyett is az olcsóbb lemezborítást választották és elmaradtak a fiatornyok is, jellegtelenné téve az amúgy ősi épületet. A harang 1866-ban a kolozsvári Andrásovszky műhelyben készült.
A baptista imaház 1911-ben, az ortodox templom 1930-ban épült. Emellett a falu történelmi múltját idézik a református, ortodox és zsidó temetők is.
Ady Endre hársfája és emlékműve
Ady Endre 1914 június 6-án járt Kalotaszentkirályon leendő feleségével, Csinszkával, és ekkor íródott a hársfa, azaz az Ady-fa alatt A Kalota partján című nevezetes verse.
Ady Endre 1914 áprilisában Érmindszentről látogatott el először Csucsára, Boncza Berta meghívására, akivel már évek óta levelezett. Júniusban a költő ismét Csucsára utazik, 6-án érkezik és 12-én utazik tovább, ez a hét jelenti kapcsolatuk döntő fordulatát, ekkor határozzák el, hogy összeházasodnak, és ekkor születik meg a Csinszka becenév. Június 6-án kikocsiznak Kalotaszentkirályra. A költő a Kiszely család udvarán lévő hársfa alól szemlélte a templomból hazatérő falusiakat, ez az élmény sugallta ,,A Kalota partján” című versét. 1994-ben emlékművet állítottak tiszteletére ezen a helyen.
Ady Endre egészalakos szobra az iskola udvarán
A szobor, Várady Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész 1952-ben készült műve, a budapesti Orsolya-rendi Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium udvarán állt sokáig. Innen egy felújítás alatt eltávolították, későbbi tervek szerint a költő szülőhelyén, Érmindszenten szerették volna elhelyezni. Ez azonban meghiúsult, így a Pro Universitate Partium Alapítvány Kalotaszentkirály-Zentelkének adományozta, ahol az egész alakos szobor révén új elemmel bővült az Ady emlékhelyek száma. Az alkotást 2022 júniusában adták át, a dátummal emlékezve a költő több, mint száz évvel ezelőtti, júniusi látogatására, amikor a Kalota partján című versét írta.
Kalotaszegi tájház
A 356-os házszám alatt, a patikával szemben található. 1920-ban épült, cirádás homlokzatú, beépített tornácos lakóház, több melléképülettel kiegészítve. 2016-ban nyílt meg, amelyet egy éves közösségi felújítás előzött meg. Ugyanakkor kezdődött el a gyűjtés is, az átadásig több, mint 400 tárgy gyűlt össze, az adományokat továbbra is szívesen várják.
Az épület legmeghatározóbb helyiségében kapott helyet egy enteriőr, azaz a 20. század derekának helyi ízlését tükröző tisztaszoba, vetett ággyal, flóderes szekrénnyel, fali tányérokkal, Rákóczi-képekkel. Az épület további részei egy 20. század eleji konyha, valamint egy, a szövés-fonás, kendermegmunkálás és más tradicionális eszközöket bemutató tárlat. A pincében egy, Közösségünk múltja képekben című kiállítás idézi fel a falu múltjának különböző aspektusait.
Szent István szobor és park
A tájház mellett található a Szent Istvánról elnevezett park, amelynek központi elemi
Szent István mellszobra. A szobrot 2003. augusztus 3-án adták át, alkotója Dienes Attila marosvásárhelyi születésű szobrászművész. A szobor elkészítését a Szentkirály Szövetség magyarországi tagjai támogatták, a szövetség abban az évben Kalotaszentkirályon tartotta éves találkozóját.
A Szent Király Szövetség azokat a településeket tömöríti, amelyek nevükben is őrzik szent királyunk emlékét. A szövetség fõ célja: a települések önazonosságának megőrzése, az országhatároktól függetlenül érvényesülő kulturális, szellemi, lelki magyar egység, az egyenlő jogok és esélyek alapján való történelmi megbékélés, az európai integráció megteremtése érdekében. Mindemellett egymás kulturális értékeinek és hagyományainak megismerése, valamint gazdasági és kulturális kapcsolatok kiépítése.
Gyarmathy Zsigmond szobra a kultúrotthon kertjében
A mellszobrot 2015. augusztus 23-án avatták. Az alkotást Preininger Rozália és családja adományozta Kalotaszentkirálynak, édesanyja, Benk Bancsi Erzsébet emlékére, aki szintén településünk szülöttje. Alkotói Harmath István és Lakatos Pál, erdélyi származású szobrászok, akik maguk is részt vettek az ünnepségen. A talapzatát Gere István helyi kőfaragó készítette előzetes tervek alapján. Az adományozó levélben Preininger Takács Rozália megfogalmazta: szolgáljon jelképül ez az emlékmű a jelenlegi és eljövendő nemzedéknek, hogy ebben a nagy, zűrzavaros világban legyenek/legyünk képesek továbbvinni és -adni szüleink, nagyszüleink páratlan értékeit.
Gyarmathy Zsigáné szobra az iskola kertjében
- ben, aGyarmathy Zsigáné Alkotó és Helyismereti tábor zárómozzanataként leplezték le Kalotaszeg nagyasszonyának szobrát. Az alkotás Harmath István szobrászművész alkotása, Preininger Rozália adományozta az iskolának, a talapzatot helyi kőfaragó, Gere István faragta, vistai kőből.
- Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka a 20. század fordulóján volt a kalotaszegi népi hagyományok gyűjtője, református édesapjától a tollforgatást, nagynénjétől a kalotaszegi népi varrottas készítését tanulta el. Az 1885. évi országos kiállításon egy teljes kalotaszegi szobát rendezett be, és a kalotaszegi asszonyokkal készíttetett varrottasokat nemzetközi kiállításokon mutatta be. Amellett, hogy hírét vitte Kalotaszegnek, munkássága „háziipart teremtett”, megélhetést biztosítva a térség asszonyainak, tevékenysége által ismét divatba jött a varrottas.
A Bánffy-kastély a falu zentelkei része felett magasodott, egészen az 1920-as évekig, Gróf Bánffy György építtette a bonczidai kastéllyal egyidőtájt. A 20-as években, a trianoni döntés után, az épület lebontásra került. Ma a régi épületegyüttesből csak a gazdatiszt háza áll, ennek egy része az Ady Endre Kulturális Egyesület gondozásában van, amelyet 2000-ben vásároltak meg előző tulajdonosaiktól. Szakszerű renoválás után több kulturális rendezvénynek adott helyet, jelenleg újra felújítás alatt áll.
Gyarmathy Zsigáné így írt a kastélyről 1896-ban: Az igazán kék hegyek között, fiatal fenyők üde zöld környezetében tömören emelkedik ki a szép zentelki kastély, melynek ablakaiból oly gyönyörű a kilátás. Aki onnan néz szét e tájra, az aztán megérti, hogy miért dicsérik annyit Kalotaszeg vidékeit. Ez a tömör szép kastély emeleti pompás termeinek páratlan kilátásával, a földszinti kalotaszegi szobájával és regényes fekvésű kertjével nagyon-nagyon szép.
Művelődési ház
2025. augusztus 10-én adták át Kalotaszentkirály új művelődési házát. Az épület egyszerre őrzi a kalotaszegi építészet hagyományait és felel meg a 21. század közösségi igényeine Az 1133 négyzetméter összterületű kétszintes épületben van előadóterem, könyvtár, olvasószoba, gyakorló- és testépítőterem mosdókkal, öltözőkkel, zuhanyzókkal. A beruházás értéke meghaladja a 4 millió eurót.
Póka András György polgármester úgy fogalmazott, az épületet „kicsit Kós Károlyosra, kicsit makoveczesre” álmodták meg. Az épület tervezője, Tulogdy László tervező elmondta, a tervek megalkotásánál a népi környezet és kultúránk továbbörökítése volt az elsődleges szempont. Olyan, a tájba és a faluképbe illeszkedő épületet szerettem volna létrehozni, amely nem idegen a környezetétől, hanem összegzi az eddigi építészeti értékek gondolatiságát, miközben képes azokat a jövő felé továbbvinni. Számomra ez az épület célja: példaadó módon megmutatni, hogyan lehet egy népi környezetbe új épületet tervezni”.
Félolimpiai uszoda
A kalotaszentkirályi uszodát 2020 decemberében nyitották meg. A mintegy 750 ezer eurós létesítményt a helyi önkormányzat saját pénzforrások ráfordításával, megyei és kormánytámogatásokkal valósította meg. A 25×10 méteres, félolimpiai nagyságú, uszodát iskolaidőben a kisrégió iskoláiban tanuló gyerekek használják, de azon kívül a nagyközönség számára is nyitva van. Az uszoda női, férfi és mozgássérült öltözővel is rendelkezik, zuhanyzókkal, uniós minőségi előírásoknak is megfelelő víztisztító rendszerrel.
Korcsolyapálya
- decemberében adták át Kalotaszentkirály fedett korcsolyapályáját. A szintetikus jéggel ellátott építmény összterülete 600 négyzetméter, amelyből 340 négyzetméter a csúszófelület. Az épület emellettrendelkeziköltözőkkel, mellékhelyiségekkel, elsősegélynyújtásra, illetve a korcsolyák tárolására és karbantartására alkalmas teremmel. Összeses 50 pár különböző méretű korcsolyátehet igénybe venni a pálya kipróbálásakor.
Bicikliút
2021 október elején avatták fel a mintegy 4 kilométeres bicikliutat a falu határában, miután az önkormányzat évekig lobbizott annak érdekében, hogy az egykori vasúti töltés területe a három érintett település – Bánffyhunyad, Kalotaszentkirály és Kiskalota – önkormányzatainak tulajdonába kerüljön, és a vágyott fejesztésre pályázzhassanak. Később, 2022 augusztusában a bánffyhunyadi, 3 kilométeres szakasz is elkészült, ehhez csatlakozott 2025 augusztusában a kiskalotai (Călățele) 5 km-es szakasz, így mostanra egy több, mint 12 km-es bicikliút várja a tekerésre vágyókat.
A horgászat szerelmeseinek a falu végén Malomszeg irányába 8 hektárnyi mesterséges horgásztó áll rendelkezésükre ahol a kifogott halakat meg is vásárolhatják és hazavihetik. Aki csak túrázni szeretne, azt is megteheti, mert a falu fölött található a híres Hármas Kőszikla, nem messze a Tomordok hegycsúcs és a Kőhegy tó, ahol piknikezési lehetőség is van. Turistajelzések segítenek a túrázóknak az útvonalon eligazodni.
