Turizmus Kalotaszentkirályon
Kalotaszentkirály-Zentelke, az Európa tanács romániai küldöttségétől kiérdemelt Európai falu címet
elnyerő település, a Belis felé vezető úton van. A történelem viharában hol Magyarországhoz, hol Romániához tartozott, hiszen éppen a határvonalon helyezkedett el, s megesett, hogy a családi föld megműveléséért a szomszéd országba csak útlevéllel lehetett átmenni… ám az itt élők közösségi és hagyományápolási szellemét ez sem tudta megingatni. Teltek az évek és mára a táncháztalálkozó nemzetközivé nőtte ki magát.
A több mint 40 szállást ajánló ház komfortja megemelkedett, megjelentek az eligazító táblák, és az internet, a népművészet, az élő népszokások, a helybeliek nyitottsága igazi turistaparadicsomot varázsolt a Kalota patak két partjára. A településről 1288-ban írtak először, ám a régészeti ásatások bebizonyították, hogy a rómaiak idején is lakott volt e vidék. Reformatus temploma a XIII. században épült. Egy hársfa és egy emlékmű őrzik Ady Endre itteni látogatását. Kalotaszentkirály kiindulópont a környék látnivalóihoz.
Kalotaszentkirály-Zentelke
Bánffyhunyadtól 6 km-re délnyugatra, az Erdélyi Szigethegység vonulatai és dombjai (Bogdán- csúcs 
1151 m, Kőhegy 1078 m, Dűlő- domb 917 m és Magura 754 m) által meghatározott Felszegi- medencében terül el, a Vigyázó-hegység vagy Kalota-havas (Vlegyásza) hegytől délkeletre. A település elődei a Kalota-patak két partján telepedtek le; a jobb parton található Zentelke, a bal parton pedig Szentkirály. 1968-ban egyesült a két falu, ma 1028 lélekszámú település. Falunk a szentkirály nevet István király tiszteletére kapta, annak szentté avatása 1083 után. A többi Szentkirálytól való megkülönböztetés céljából kapcsolták hozzá a Kalota előtagot. Kalotaszentkirály hagyományörző falu ahol még elevenen élnek a népi szokások, karácsonyi kántálás és betlehemezés, a húsvéti locsolás, a lakodalmi szokások, szüreti bál, csipke bál. A lakosság hagyományos életmódja, a népszokások, a népviselet, a hagyományos állattartás (bivaly). Kalotaszentkirályon 1992 óta beindult a turizmus. A turisták számára alkalom nyílik megismerkedni a tájegység népművészetével, Árpádkori temlpomaival, a vidék szépségével ( például a Havasreketyei vízesés, Pádisi csodavár, Jósika falvi tó). novembertől áprilisig sítura szervezhető a Vigyázó havas lejtőire. Az ide látogatók számára számos panzió, vendégfogadó áll rendelkezésre, és teljes ellátást tudunk biztosítani egész év folyamán.
Református templomunk kőépület a 13. században épült csúcsíves stílusban, majd az idők folyamán többször is helyreállították. Erdetileg római katolikus volt a XIV században lett reformátussá. A tornyot 1762-ben építették, három harang található benne. A legrégebbi harang egy Mátyás korabeli amely repedése miatt nem használható. Ezért faragott haranglábra van helyezve, amelyet a helyi fafaragó mester Vincze Kecskés István faragott. Az orgonát Kolonics István építette 1876-ban. A szószék fölött elhelyezett koronát gróf Bánffy Miklós ajándékozta a templomnak, a papné székét pedig Jósika Sámuelné. 
Mennyezete 1848-banleégett, újáépítéskor csupán fehérre meszelték. A mostani kazettás mennyezetet 1994-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával készítették. A 220 kazettát kalotaszegi motívumokkal díszítve festették. A templom udvarán található egy nem rég elhelyezett és felavatott Ady emléktábla. Egy 
Ady emlékmű a Kalota partján az óvoda mellett állíttatott 1994 -ben, annak emlékére, hogy a költő gyakran időzött itt. Ezen a helyen írta meg a Kalota partján cimű verset 1914 juniusában. Nem rég az óvoda egyik termében sikerült berendezni és ünnepélyes keretek közt átadni egy Ady emlékszobát.Falunkban 1991-
től évenként megszervezik a Nemzetközi Népzene és Néptánctábort, melyre a kalotaszegi táncrenddel 
ismerkedni vágyó bel éskülföldi táncosok érkeznek Idősebbek és fiatalok egyaránt. Szent István-szobor (Dienes Attila alkotása). Hagyományőrző szoba. A lakosság közreműködésével sikerült berendezni és a ünnepi 
körülmények között átadni a falu tájházát. Falunkban megrendezésre kerül a Szüreti mulatság minden év 
október elején. Október közepe táján megrendezik a Csipke fesztivált, amelyenszámos turista is részt vesz. A falu központjában található a helyi kultúrotthon, amelynek udvara szép parkosított terület ahol Gyarmathy Zsiga mellszobra díszeleg.A horgászat szerelmeseinek a falu végén Malomszeg irányába 8 
hektárnyi mesterséges horgásztó áll rendelkezésükre ahol a kifogott eggyes fajokat meg is vásárolhatják és hazavihetik. Aki csak túrázni szeretne azt is megteheti mert a falu fölött található a híres Hármas Kőszikla, nem messze Tomordok hegy csúcs , Kőhegy tó, ahol piknikkezési lehetőség is van. Turistajelzések mutatják erre a túrára az irányt.
Helyi látnivalók közzé sorolhatjuk a község templomait, amelyek műemlékként vannak nyilvántartva. Az 
ideérkező turisták nagy érdeklődéssel látogatják ezeket a református és ortodox templomokat. Ilyen egyik templom a Magyarókereki Református Templom amelyik 1273-ban épült.Ezt igazolja Debreceni László feltárása, aki a templom torony felőli részét a XIII. századra datálja. A templom mai formája semmiben sem árulkodik arról, hogy a Árpádok korában épült, mivel a templomot többször átépítették.. 1728-ból a templom építése valószínű átépítést jelent mivel akkor megmarad 1690-ből a fatorony, ez az 1889-es tűzvész martalékává lett, helyette 1897-ben építették fel a ma is álló robusztus kőtornyot. A templomot 1904-ben 3,10 m-el 
hosszabbították és 1,10 m-el magasították, amiről a keleti falon látható tábla tanúskodik. A régi templom képe a fatoronnyal, egy a templomban kiállított festményen látható. Festette Telegdy Árpád 1894-ben. A templombelső legértékesebb díszei, az
Umlingok által festett szószékkorona, padok és karzathomlokzat. A kazettás mennyezetet a templom átépítése után a budapesti néprajzi múzeum megvásárolta, ott szépen restaurálva megtekinthető. A templomban orgona is van, 1913-ban készült Debrecenben Kerékgyártó István műhelyében.
Következő híres sokak által látogatott templomunk a Kalotadámosi Református Templom
Zsindelyfedésű kazettás református temploma az egyik legszebb Kalotaszegen. A 13. században épült, a 14. században gótikus szentéllyel bővítették. A falu a 11. századtól királyi birtok volt, a 14. században Sebesvár tartozéka. Zsigmond 
király 1435-ben ajándékozta a Bánffyaknak, akik egészen a földosztásig birtokosai voltak. A templom kőtornya 1701-ben épült a korábbi fatorony helyett. Ekkor készítette a segesvári Felvinci mester a szószéket és a kazettás karzatot. Különleges festett kazettás mennyezetét és az úrasztalát Umling Lőrinc készítette. Kedves kis falu, a kulcs a harangozónál a templomhoz közel. /
A Jákótelki Református Templom is műemlékként van nyilvántartva.
A kalotaszegi Jákótelke református temploma a 15. században épült gótikus 
stílusban. A nyugati épületrészt 1685-ben átépítették, majd 1747-ben renoválták. A keleti részt 1804-ben építették újjá, tornya 1842-ből való.1850-ben a 108 fős településen 89 magyar élt. 1992-re 173 főre nőtt lakosságából 138 fő magyar. Magyar lakossága a reformáció óta református.
A tatarozással a templom elveszített eredeti kalotaszegi jellegét, mivel az új 
részekbe a szűkös anyagi lehetőségek miatt nem helyezhették már vissza a régi festett fakazettákat, melyeket Umling Lőrinc és fia festettek 1786-ban. A kolozsvári szász festő-asztalos munkáit sok-sok kalotaszegi falu templomában megtaláljuk. Egyediek az olasz reneszánszban gyökerező elemekből alkotott barokkos kompozícióik, melyekkel a templomok mennyezeteit, karzatait, padjait és szószékeit díszítették. Az 1770-es évektől többször Lőrinc és János nevű fiaival dolgozott együtt.
A torony újjáépítésénél a fazsindely helyett is az olcsóbb lemezborítást választották és elmaradtak a fiatornyok is, jellegtelenné téve az amúgy ősi épületet.
A harang 1866-ban a kolozsvári Andrásovszky műhelyében készült.
