„Mai napig valóság, hogy felszeg népe előbbrevalónak, igazibb, ősibb, tisztább és nemesebb vérű kalotaszegi magyarnak tartja magát, mint a többi. És az alszeg népe is előbbrevalónak magát a nádasmentinél. Valóság az is, hogy a felszegnek ezt az elsőbbrendűségét és az alszegnek másodrendűségét respektálja a nádasmenti. És végül valóság az is, hogy ezt a rangbeli megkülönböztetést […]
A néptánccsoport 1994 őszén alakult a helybeli fiatalok valamint Kisjancsi József, Németh Ildikó és Szép Gyula kezdeményezésére. Táncoktatók: 1991-1998 között a helyi Nemzetközi Tánctábor oktatói, akiktől nádasmenti táncokat tanultak. 1998 után Túrós Levente és Bajnóczi Zoltán, akik felszegi táncokat oktattak. 2001-től Péntek Ferenc vette át az oktatói és irányítói szerepet, aki magyarvalkói, kalotaszentkirályi és nyárszói […]
Egyházi ünnepekhez kapcsolódó szokások A keresztény ünnepekkel kapcsolatos szokások közül a leggazdagabb a karácsonyi ünnepkör, amelynek hagyományai elválaszthatatlanul összefonódnak az ifjúság együttlétét, szórakozását biztosító szokásokkal. Az ünnepeket a karácsonyesti kántálás nyitja meg, amikor a legénycsapat énekszóval végigjárja a házakat és sorra mindenkinek boldog karácsonyt kíván. Ezt követi másod és harmadnap az Istvánok, illetve a […]
A hagyományos, tájjellegű építészet néhány darabja megőrződött napjainkra falunkban is. A zárt faluközösség és a gazdálkodó életforma felszámolódásával fokozatosan eltűnnek azok az építészeti emlékek is, melyek falunk múltját idézik. Néhány sorban álljon itt a hagyományos telek és ház bemutatása. A telekre az ember az utcaajtón lép be, mely külön kis fedél alatt van, a kocsik, […]
Fejfafaragás: A fejfák máig jellegzetes sírjelei a kalotaszegi református temetőknek. Falunk református temetőjében is találni néhányat. A régi fejfák egyszerű, díszítés nélküli, vagy csak csekély díszítéssel készült fatönkök voltak. Később már faragással is díszítették, csillag-, tulipán-, rózsamotívumokat faragva egymás fölé (csillagfűzéres fejfa). Ma már a fejfák helyett többnyire sírköveket állítanak, ezért temetőinkben kevés fejfa található. […]
A kalotaszegi népviselet teljes összeállításában a legszínesebb, a legművészibb magyar viseletek közül való. A ruha anyaga, szabása, mérete, díszítése tájegységenként különböző. A színekben tobzódó gyöngyös népviseletről nevezték el a Nádas-mente egy részét Cifravidéknek. A kalotaszegi varrottasra az egyszínűség, míg a viseletre a színek tarka pompája, de mégis ízléses összhangja jellemző. Női viselet: A lány […]
Kalotaszenrkirály-Zentelke (Sâncraiu) Kalotaszeg egyik fontos települése. Kalotaszeg a legsajátosabb magyaros tájegysége Erdélynek, eredeti, a Sebes-Körös (Crişul Repede) és a Kalota-patak (Valea Călata) vizei által közrezárt háromszögletű terület. Néprajzilag Felszeg, földrajzilag pedig a Bánnfyhunyadi-medence (Depresiunea Huedinului), az Erdélyi-Középhegység (Munţii Apuseni) északi részén, a Gyalui-havasok (Munţii Gilăului), Bihar-hegység (Munţii Bihorului) és Kalota-havas (Munţii Vlădeasa) vonulatai közé beékelődő medence. […]
Kalotaszentkirály-Zentelke múltja Honfoglaláskor a kalota nemzetség telepedett le itt, mely nemzetség a Kalota-patakról kapta nevét. A Szentkirály nevet István király szentté avatása (1083) után vette fel, a Kalota előnevet pedig a patakról kapta. Első okiratos említése 1288-ból származik, amikor Kun László király a gyerőmonostori Mikola családnak adományozza ezt a területet. A Zentelke ószláv eredetű szó, […]
