Egyházi ünnepekhez kapcsolódó szokások
A keresztény ünnepekkel kapcsolatos szokások közül a leggazdagabb a karácsonyi ünnepkör, amelynek hagyományai elválaszthatatlanul összefonódnak az ifjúság együttlétét, szórakozását biztosító szokásokkal. Az ünnepeket a karácsonyesti kántálás nyitja meg: a legények összegyűlnek és csapatosan felkeresik – főleg a lányos – házakat és énekkel, köszöntőkkel tisztelik meg az ünnepet és a ház lakóit.
Először illendően megkérdezik, hogy szabad-e kántálni, karácsonyt köszönteni? Csak akkor kezdenek el énekelni, mikor a háziaktól engedélyt kapnak rá. A lányos házaknál táncolnak a fiatalok, a gyászoló családoknál az alkalomhoz illő, szomorú dallamok csendülnek fel.
A betlehemezés szintén századokra visszanyúló hagyomány. A betlehemezés egy több szereplős, dramatikus népi játék, amely Jézus születésének történetét mutatja be. Szereplői között ott van József, az angyalok, a pásztorok és a Heródes király. A dramatikus játék részei közé tartozik a szálláskeresés, a pásztorok ébresztése, és ajándékok vitelének jelenete. A betlehemezők magukkal viszik a templom vagy jászol alakú betlehemet, amely szimbolikusan megjeleníti Jézus születési helyét.
Jellemző még Kalotaszentkirályra karácsony másod- és harmadnapján az Istvánok, illetve a Jánosok köszöntése, az Istvánozás, Jánosozás. Hangulatos eseménye volt az ünnepsornak az istentiszteletet követő templom előtti tánc, amely mára már kiveszett a szokások közül.
Húsvét is piros betűs ünnep a kalotaszentkirályi ember életében. Az ünnepi előkészületek után nagypénteken gyászosba öltöznek, és templomba vonulnak a falu lakói. “Elsőnapján” templomoznak, az ünnep második napján, hétfőn, a legények sorra járják a házakat, és minden lányt meglocsolnak. A lányok festett tojással várják a locsolkodókat. A festés egyszerű módszerrel történik: a tojás felületéhez mindenféle mintákat – például virágokat, leveleket – kell rögzíteni, majd így mártani a festékbe. A rögzítés egyszerűen megoldható egy nejlonharisnyával. Miután megszáradt, le kell venni a rögzítést és a mintákat, és szépen kirajzolódik a díszítés.
Pünkösdre a lányok és legények felöltik a hagyományos viseletet, a frissen konfirmált lányok ekkor teszik fel először a pártát.
A családi eseményekhez fűződő szokások
A családban a legnagyobb öröm az első gyermek érkezése. Régen az asszonyok otthon szültek a bábaasszony segítségével. A keresztelő alkalmával a “fűkoma-pár” tartja keresztvíz alá a gyermeket, a többi meghívottat lógókomáknak nevezik. A komaasszonyok rendre visznek az újszülött családjának komaebédet, hogy megkíméljék az édesanyát.
Kalotaszeg református lakossága számára jelentős esemény a konfirmáció, mellyel a gyermek ifjúvá, a gyülekezet felnőtt tagjává válik.
Az emberélet fontos állomása a házasság. Ha az udvarlás komolyra fordul, kitűzik a jegyváltás időpontját, amikor a legény a jegyajándékot, a gyűrűt és a szőrkendőt átadja a lánynak, aki viszonzásképpen díszes szalaggal átkötött zsebkendőkészletet, az ún. jegyet nyújtja át vőlegényének. Az esküvő napján a násznagy a jegy felmutatásával kéri ki a menyasszonyt; a tréfa kedvéért két álmenyasszonyt, először egy öregasszonyt, majd egy pártás leányt adnak ki. Mivel a vőlegény egyiket sem fogadja el, harmadszorra adják ki az igazi menyasszonyt. A menyasszonyt a násznagy elbúcsúztatja szüleitől, testvéreitől, rokonaitól (kibúcsúzás). Esküvő után a menyasszony beköszön új otthonába, és kezdetét veszi a másnapig tartó mulatság, melynek fontos mozzanata az új asszony felkontyolása.
Az emberélet utolsó állomása a halál. Jellemző a halott díszes felravatalozása, a virrasztás, az elhunyt ünnepélyes búcsúztatása. A halottat és a halottas házat ma is sok hiedelem veszi körül. Pl. amikor a koporsót a ravatalról levéve az udvarra viszik ki, gyorsan szétbontják a ravatalt, hogy a halott ne térjen vissza régi helyére. A temetőben a lelkész elbúcsúztatja a halottat, majd a kántor elmondja a végtisztességtevők számára a halott búcsúztatóját, és a gyászoló család nevében mindenkit meghív a torba.
Szüreti bál
A szüreti bál már régi hagyomány Kalotaszentkirályon, annak ellenére, hogy a vidék nem kifejezetten szőlőtermő terület. Az eseményen fiatal csőszpárok vesznek részt, akik lovas felvonulás keretében, énekelve járják körbe a falut: a legények lóháton, a lányok pedig lovasszekéren vonulnak. A fiatalok kalotaszegi népviseletbe öltöznek, és kalotaszegi, szentkirályi népdalokat énekelnek.
