Kalotaszenrkirály-Zentelke (Sâncraiu)
Kalotaszeg egyik fontos települése. Kalotaszeg a legsajátosabb magyaros tájegysége Erdélynek, eredeti, a Sebes-Körös (Crişul Repede) és a Kalota-patak (Valea Călata) vizei által közrezárt háromszögletű terület. Néprajzilag Felszeg, földrajzilag pedig a Bánnfyhunyadi-medence (Depresiunea Huedinului), az Erdélyi-Középhegység (Munţii Apuseni) északi részén, a Gyalui-havasok (Munţii Gilăului), Bihar-hegység (Munţii Bihorului) és Kalota-havas (Munţii Vlădeasa) vonulatai közé beékelődő medence. A Sebes-Körös felső folyása és a Kalota-patak vízgyűjtő területe.
A falu Kolozs megye nyugati részén, Kolozsvártól, a megyeközponttól 56 km-re fekszik. Településünk Kalotaszentkirály község központja, melyhez még a következő falvak tartoznak: a központtól nyugatra Magyarókereke (Alunişu) (4 km), északra Malomszeg (Brăisoru) (4 km) és keletre Kalotadámos (Domoşu) (8 km), Jákótelke (Horlacea) (10 km). Falunk a Kalota-patak (Nagy-patak) és a Tölgy-patak (Kis-patak) völgyeiben, partjaira épült, 597 m tengerszintfeletti magasságon.
Felszíni formakincsünk
Határunkban a mai legmagasabb domborzati forma a nyugati részen kiemelkedő Kő-hegy vonulata, helyenként sziklás gerince. Legmagasabb csúcsai a Kő-hegy tető 1056 m (a Hármas-kősziklával), valamint a Bogdán-tető 1151 m.
Kő-hegy keleti lábánál, az agyagos vízzáró rétegek és a felszínemelkedés két állóvíz: Kőhegy-tavak (Nagy-tó, Kis-tó) kialakulását eredményezte.
A falut körülvevő és határát képező lekerekített, lapos dombok, hegylábak alkotják formakincsünk nagy részét, míg ezeket a folyóvizek völgyei és árterületei felszabdalják és változatossá teszik tájunkat. Domborzatunk lépcsős jellegű, a magasság csökken délről északra haladva (Kripta – 676 m, Renget – 565 m), a dombok lejtői északi kitettségűek. A Kalota-patak jobb oldalán, keleti részén két kunhalom figyelhető meg: Térköz – 707 m, Tordalma – 716 m. Utólagos kiemelkedés által jöttek létre, viszont a külső erők hatásai miatt magasságuk lecsökkent, felszínük egyenletessé vált. A folyóvizek mentén gyakoriak az omlások, suvadások, csuszamlások, alámosott partok.
A Kő-hegy vonulatával párhuzamosan halad, attól nyugatra a Kalota-havas(Vigyázó vagy Vlegyásza) vonulata. Bár nem tartozik Kalotaszenrkirály-Zentelke közvetlen domborzatához, de közelsége, impozáns és uralkodó jellege miatt meg kell említeni. A Kalota- havas gerince észak-déli tájolású és 1836 m magas csúcsával a második legmagasabb vonulat az Erdélyi-Középhegységben. A masszívum nagy része vulkanikus kőzetekből épül fel, meredek lejtők és hegyoldalak alakultak ki. A délkeleti részén függőleges mészkőfalak (Fehér-szikl
ák) magasodnak, a szurdok völgyekben zuhatagok (Székelyjó-vízesés) teszik festőivé e tájat.
Éghajlati jellemzés
Fekvését tekintve Kalotaszentkirály-Zentelke a valódi mérsékelten szárazföldi éghajlat tartományába tartozik. Az évi átlaghőmérséklet +7C0, a leghidegebb hónap a január -4,4 C0, míg a legmelegebb hónap a július +18 C0 átlaggal. A fagyos napok száma évente átlagosan 170-190, míg a forró nyári napok száma 50-70. Viszonylag elég magas a levegő páratartalma, 74-75%, a páradús nyugati levegőréteg érkezése, illetve az Erdélyi-Középhegység vonulatai közötti folyóvizek völgyeit elzáró gátak által létrehozott mesterséges tavak miatt.
A magas páratartalom, valamint a nyugatról érkező óceáni hatások miatt területünk gazdag csapadékban, az évi átlag 700-750 mm/cm2. A hatásosabb ciklonális tevékenység következtében ez az érték meghaladja az 1000 mm-t, más években viszont 600 mm-nél is kevesebb. Az első havazás általában november második felében jelentkezik, az utolsó pedig márciusban, természetesen ez esetben is észlelünk eltéréseket egyes években. Átlagban 50-60 cm vastagságú, 60-70 napig hótakaró borítja a tájat.
Erdély észak-nyugati részén való elhelyezkedés miatt, az uralkodó légmozgás a nyugati-, észak-nyugati szél. A felszínformák befolyásolják a levegő mozgását, sajátos légáramlatok alakulnak ki.