A hagyományos, tájjellegű építészet néhány darabja megőrződött napjainkra falunkban is. A zárt faluközösség és a gazdálkodó életforma felszámolódásával fokozatosan eltűnnek azok az építészeti emlékek is, melyek falunk múltját idézik. Néhány sorban álljon itt a hagyományos telek és ház bemutatása.
A telekre az ember az utcaajtón lép be, mely külön kis fedél alatt van, a kocsik, szekerek számára való kapu mellett. Kalotaszegen két kapuforma terjedt el, a leveleskapu és a kétfelé nyíló kapu. A leveleskapu két szélén két kapufélfa van, melyek közül az egyikhez van erősítve maga a kapu, úgy, hogy ezen fordul meg. A kapu öt-hat egymástól három-négy ujjnyi távolságban vízszintesen fekvő levélből, vagyis deszkából áll, melyet középen egy függőleges és abból elágazó négy rézsútos léc fog össze.
A kalotaszegi ember házát a telek egyik oldalára építette. Letett hosszában három talpfát fenyőből vagy tölgyből a két fal és tornácnak alapjául, keresztben pedig annyit, ahány szobát akart. A talpfák összekapcsolása a végeiken való beróvással történt. Ezután az ajtófélfákat teszik be. A sarkaknál és a válaszfalaknál függőleges gerendák és az ezeket rézsutosan, vízszintesen összekötő gerendák képezték a falakat, melyeket a talpfáknak megfelelőentapaszgerendákkal, keresztbe pedig folyógerendákkal fogtak össze. A folyógerendák végeit kivésték, és lécekkel összekötött szarufákat helyeztek reájuk, majd szalmával vagy zsindellyel befedték. A ház oldalait sárral tapasztották, néha kívül tapasztatlan maradt, majd a tapasztott falat bemeszelték.
A felhasznált fa leginkább fenyő, annak összehordása, a ház felépítése kalákában történt. Az emberek kölcsönösen segítették egymást, a gazda ételt, italt szolgált, adósságát pedig hasonló kalákákban való munkával rótta le.
A lakóházhoz legközelebb álló épület a gabonás, a gabona és egyebek tárolására, aztán a fásszín, ahol a tüzelőanyagot tárolták, majd a disznó- és baromfiólak. Az udvar hátsó részében keresztben épült a csűr. A csűr mögött széna és szalmakazlakkal terült el a csűröskert, majd a veteményeskert és a gyümölcsös nagykert.
A ház legelső része a tornác, melynek egyik vége az utcára tekintett, másik végén kiskamra volt. Oldala deszkákból épült, melyeket párkánydeszka fog össze. Nyáron a család alvóhelyéül szolgált. A tornácból a pitvarba lépünk, mely nem más, mint a konyha. Főrésze a kemence, fölötte a padlás teljesen nyitott volt,füstölőként is szolgált régen. A pitvarból kétoldalt két ház, vagyis szoba nyílik. Az első, melynek ablaka az utcára nyílik, a hátulsó ablakai az udvarra tekintettek. A szoba mennyezetét gyalult, festetlen deszka képezi, a padozat vert, taposott föld volt.
A ház bútorzata a tulajdonos anyagi helyzetétől függően változott. Ruháit, élelmiszerkészletét többnyire ládákban tartotta. Ilyen a szuszink (búza vagy egyéb élelmiszer tartására), a láda ésszekrény a ruhák tárolására, téka az edényeknek, üvegpoharaknak, a tornácon a hombár a gabonának. A bútorzat második csoportja az ülőhelyek: pad, padláda, szék, karszék, kicsiszék. Különböző munkálatok végzésekor más és más széktípust használtak: varrószék,mosószék, szapullószék. Nyugvóhely az ágy, házasfelek részére anagyágy, a gyerekek részére a kiságy, csecsemőknek pedig a bölcső. Az egyes helységekben a székekkel körülvett asztalok kaptak helyet.A berendezéshez tartozott a falon levő tükör is, a tálas, a mennyezethez közel pedig rúdakra aggatott edények, ruhák voltak. Konyhaedényeik és észközeik cserép illetve saját készítésű faedények voltak.
A fejlődésnek és gazdagodásnak köszönhetően az építkezés és a lakberendezés gyökeresen megváltoztak. Ma már téglafalú, cseréppel fedett házak épülnek. A kalotaszegi hagyományos tárgyakat, népművészeti értékeket ma már díszítőelemként, vagy a tisztaszoba berendezéseként őrzik.
A tisztaszoba festett vagy faragott darabjai a következők:sarokpad, előtte áll az egyszerű asztal talpas vagy faragott lábakkal, az asztallap alatt nagy fiókkal. Legváltozatosabb bútordarab a szék,amelynek háta többnyire egyetlen deszkából készül, sokszor hegedű alakra kifaragva, vagy meghajlítva és festéssel díszítve. A leggazdagabb díszítésű a két- vagy háromajtós nagy szekrény és aláda elülső oldala. Jellegzetes kalotaszegi bútordarab a téka (falon függő polcos, ajtós kisszekrény) és a tányértartó (tálas) is. A bútorok legdíszesebb darabjai a kis szekrényen álló, ovális vagy téglalap alakú nagy tükör és a 130 cm magas díszágy (vetettágy), melyben sosem alszanak és végét ágyfűtűlvaló díszíti. A falat festett cserépedények és a Rákóczi-képek fedik.
