Póka Andrei-Gheoghe – polgármester – 2009 Péter György-Árpád – alpolgármester – 2009 Tanácsosok Bara Flavius – 2009 Csáki Attila – 2009 Felea Samson – 2009 Ignácz György – 2009 Kolcsár Attila – 2009 Márton Ştefan-Csaba – 2009 Okos-Rigó Dénes – 2009 Vincze-N, Anna – 2009 Vincze Francisc – 2009 Zsebe Ştefan – 2009
Történelmi áttekintés Iskolánk több évszázados múltra tekint vissza, 2026-ban már több mint 370 évesnek számít az intézmény. A református iskola első tanítóját, Berkeszi Mártont, már 1653-ban említik a források. Tanítói a Kolozsvári Református Kollégiumból kerültek ki. 1741-ben egyesült a zentelkei és szentkirályi rektória, amikor Szilágyi Mihály, mint kalotaszentkirályi tanító, hűségesküt tett Mária Teréziának. A tanítás iskolaházakban történt, és […]
„Mai napig valóság, hogy felszeg népe előbbrevalónak, igazibb, ősibb, tisztább és nemesebb vérű kalotaszegi magyarnak tartja magát, mint a többi. És az alszeg népe is előbbrevalónak magát a nádasmentinél. Valóság az is, hogy a felszegnek ezt az elsőbbrendűségét és az alszegnek másodrendűségét respektálja a nádasmenti. És végül valóság az is, hogy ezt a rangbeli megkülönböztetést […]
Felszeg Gyöngye néptánccsoport A néptánccsoport 1994 őszén alakult a helyi fiatalok, Kisjancsi József akkori polgármester, Németh Ildikó néptáncoktató (ma a Kallós Zoltán alapítvány gazdasági vezetője) és Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera titkára (ma igazgatója) kezdeményezésére. Az évek során több kiemelkedő táncoktató vezette a foglalkozásokat: 1991 és 1998 között a helyi Nemzetközi Tánctábor […]
Egyházi ünnepekhez kapcsolódó szokások A keresztény ünnepekkel kapcsolatos szokások közül a leggazdagabb a karácsonyi ünnepkör, amelynek hagyományai elválaszthatatlanul összefonódnak az ifjúság együttlétét, szórakozását biztosító szokásokkal. Az ünnepeket a karácsonyesti kántálás nyitja meg: a legények összegyűlnek és csapatosan felkeresik – főleg a lányos – házakat és énekkel, köszöntőkkel tisztelik meg az ünnepet és a ház lakóit. Először illendően megkérdezik, hogy […]
A hagyományos, tájjellegű építészet néhány darabja megőrződött napjainkra falunkban is. A zárt faluközösség és a gazdálkodó életforma felszámolódásával fokozatosan eltűnnek azok az építészeti emlékek is, melyek falunk múltját idézik. Néhány sorban álljon itt a hagyományos telek és ház bemutatása. A telekre az ember az utcaajtón lép be, mely külön kis fedél alatt van, a kocsik, […]
Fejfafaragás: A fejfák máig jellegzetes sírjelei a kalotaszegi református temetőknek. Falunk református temetőjében is találni néhányat. A régi fejfák egyszerű, díszítés nélküli, vagy csak csekély díszítéssel készült fatönkök voltak. Később már faragással is díszítették, csillag-, tulipán-, rózsamotívumokat faragva egymás fölé (csillagfűzéres fejfa). Ma már a fejfák helyett többnyire sírköveket állítanak, ezért temetőinkben kevés fejfa található. […]
Népviselet Kalotaszeg “Kolozs megyének az a területe, amely a Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal, illetve országút közepén és két oldala mentén Kolozsvártól egészen Csucsáig terül el, és amelyet délen a Gyalui havasok északi, nyugaton a Vlegyásza (Vigyázó) havas és a Meszes hegylánc keleti lába foglalnak be” írta egykor Kós Károly. A Bánffyhunyad környékén és Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonaltól délre elterülő részt, az Erdélyi […]
Földrajzi elhelyezkedés Kalotaszeg néprajzi tájegységünk egyik legfontosabb települése. Földrajzilag a Bánffyhunyadi-medencében fekszik, az Erdélyi-Középhegység (Munţii Apuseni) északi lábánál. A falu Kolozs megye nyugati részén, Kolozsvártól, a megyeközponttól 56 km-re fekszik. Településünk Kalotaszentkirály község központja, melyhez még a következő falvak tartoznak: a központtól nyugatra Magyarókereke (Alunişu) (4 km), északra Malomszeg (Brăișoru) (4 km) és keletre Kalotadámos […]
Történelmi viszatekintés Kalotaszentkirály Kalotaszeg délnyugati szegletében található, a néprajzi tájegység mintegy végváraként. A falu jelentős múltra tekint vissza, honfoglaláskor a 108 nemzetség közül a Kalota nemzetség telepedett le itt. Ebből a nemzetségből ágaztak ki a későbbiek folyamán a Kemény, Gyerőfi, Mikola, Kabos, Valkai, Vitéz, Veres és más ősi családok. A Szentkirály nevet István király szentté avatása (1083) […]
