Póka Andrei-Gheoghe – polgármester – 2009 Péter György-Árpád – alpolgármester – 2009 Tanácsosok Bara Flavius – 2009 Csáki Attila – 2009 Felea Samson – 2009 Ignácz György – 2009 Kolcsár Attila – 2009 Márton Ştefan-Csaba – 2009 Okos-Rigó Dénes – 2009 Vincze-N, Anna – 2009 Vincze Francisc – 2009 Zsebe Ştefan – 2009
Történelmi áttekintés Iskolánk több évszázados múltra tekint vissza, 2026-ban már több mint 370 évesnek számít az intézmény. A református iskola első tanítóját, Berkeszi Mártont, már 1653-ban említik a források. Tanítói a Kolozsvári Református Kollégiumból kerültek ki. 1741-ben egyesült a zentelkei és szentkirályi rektória, amikor Szilágyi Mihály, mint kalotaszentkirályi tanító, hűségesküt tett Mária Teréziának. A tanítás iskolaházakban történt, és […]
„Mai napig valóság, hogy felszeg népe előbbrevalónak, igazibb, ősibb, tisztább és nemesebb vérű kalotaszegi magyarnak tartja magát, mint a többi. És az alszeg népe is előbbrevalónak magát a nádasmentinél. Valóság az is, hogy a felszegnek ezt az elsőbbrendűségét és az alszegnek másodrendűségét respektálja a nádasmenti. És végül valóság az is, hogy ezt a rangbeli megkülönböztetést […]
Felszeg Gyöngye néptánccsoport A néptánccsoport 1994 őszén alakult a helyi fiatalok, Kisjancsi József akkori polgármester, Németh Ildikó néptáncoktató (ma a Kallós Zoltán alapítvány gazdasági vezetője) és Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera titkára (ma igazgatója) kezdeményezésére. Az évek során több kiemelkedő táncoktató vezette a foglalkozásokat: 1991 és 1998 között a helyi Nemzetközi Tánctábor […]
Egyházi ünnepekhez kapcsolódó szokások A keresztény ünnepekkel kapcsolatos szokások közül a leggazdagabb a karácsonyi ünnepkör, amelynek hagyományai elválaszthatatlanul összefonódnak az ifjúság együttlétét, szórakozását biztosító szokásokkal. Az ünnepeket a karácsonyesti kántálás nyitja meg: a legények összegyűlnek és csapatosan felkeresik – főleg a lányos – házakat és énekkel, köszöntőkkel tisztelik meg az ünnepet és a ház lakóit. Először illendően megkérdezik, hogy […]
A hagyományos, tájjellegű építészet néhány darabja megőrződött napjainkra falunkban is. A zárt faluközösség és a gazdálkodó életforma felszámolódásával fokozatosan eltűnnek azok az építészeti emlékek is, melyek falunk múltját idézik. Néhány sorban álljon itt a hagyományos telek és ház bemutatása. A telekre az ember az utcaajtón lép be, mely külön kis fedél alatt van, a kocsik, […]
Fejfafaragás: A fejfák máig jellegzetes sírjelei a kalotaszegi református temetőknek. Falunk református temetőjében is találni néhányat. A régi fejfák egyszerű, díszítés nélküli, vagy csak csekély díszítéssel készült fatönkök voltak. Később már faragással is díszítették, csillag-, tulipán-, rózsamotívumokat faragva egymás fölé (csillagfűzéres fejfa). Ma már a fejfák helyett többnyire sírköveket állítanak, ezért temetőinkben kevés fejfa található. […]
A kalotaszegi népviselet teljes összeállításában a legszínesebb, a legművészibb magyar viseletek közül való. A ruha anyaga, szabása, mérete, díszítése tájegységenként különböző. A színekben tobzódó gyöngyös népviseletről nevezték el a Nádas-mente egy részét Cifravidéknek. A kalotaszegi varrottasra az egyszínűség, míg a viseletre a színek tarka pompája, de mégis ízléses összhangja jellemző. Női viselet: A lány nagylányságának […]
Földrajzi elhelyezkedés Kalotaszeg néprajzi tájegységünk egyik legfontosabb települése. Földrajzilag a Bánffyhunyadi-medencében fekszik, az Erdélyi-Középhegység (Munţii Apuseni) északi lábánál. A falu Kolozs megye nyugati részén, Kolozsvártól, a megyeközponttól 56 km-re fekszik. Településünk Kalotaszentkirály község központja, melyhez még a következő falvak tartoznak: a központtól nyugatra Magyarókereke (Alunişu) (4 km), északra Malomszeg (Brăișoru) (4 km) és keletre Kalotadámos […]
Kalotaszentkirály-Zentelke múltja Honfoglaláskor a kalota nemzetség telepedett le itt, mely nemzetség a Kalota-patakról kapta nevét. A Szentkirály nevet István király szentté avatása (1083) után vette fel, a Kalota előnevet pedig a patakról kapta. Első okiratos említése 1288-ból származik, amikor Kun László király a gyerőmonostori Mikola családnak adományozza ezt a területet. A Zentelke ószláv eredetű szó, […]
